Comisa

Rehau

Henco

Rengeteg anyagot építünk be az épületgépészeti rendszerekbe, de nagyon keveset építünk olyan mélyen a burkolat alá, mint adott helyzetben a csővezetéki rendszert. Mint olyasvalamit, amit az elkövetkező 20, 30 vagy 50 évben nem szeretnénk megbolygatni, nagyon fontos, hogy a megfelelő minőséget válasszuk.

 Itt már meg is fogalmaztuk az első nagyon nagy előnyt, hogy többrétegű csőrendszer esetén nem szükségesek a falon kívüli vezetékek, teljesen természetes, hogy minden cső a falba kerül. A polietilén külső réteget nem kezdi ki a cement, illetve az alumíniumrétegnek köszönhetően minimális a hőmérsékletkülönbség okozta tágulás, ezért a cső egyszerűen szerelhető a burkolat alatt.

Ugye mindenki látott már évtizedes acélcsöveket, amelyekben az áramlási keresztmetszet a felére szűkült a lerakódásoktól. Többrétegű cső esetén nagyságrendekkel kisebb a szennyeződés és a vízkő lerakódásának esélye, mivel a sima belső felületen nehezebben tapad meg a lerakódás. Itt kell beszélnünk az oxigéndiffúzió-mentességről is, ami nagyon szép, nagyon tudományos, de azért pár szóban fejtsük ki a megrendelőnek, hogy mit is jelent ez. A műanyagcsövekkel ellentétben a fémcsövekbe és a többrétegű csövekbe - amelyben ugye ott a fém, az alumínium teljes keresztmetszetben - nem kerül be az oxigén a csőfalon keresztül. Azaz oxigénbehatolás 100%-ban kizárva, emiatt nincs korrózió a fémfelületeken, nincs iszaposodás a csövekben.