Falfűtés
WALLTHERM - Falfűtés
WALLTHERM - Falfűtés, épületszerkezet-temperálás, felülethűtés
A falfűtésről általában:
Az utóbbi időkben erős igény mutatkozik arra, hogy a hagyományosan elterjedt padlófűtés és radiátoros rendszerek kombinációját padló-és falfûtés kombinációjával váltsuk ki, vagy ahol a hőszükségletet teljes egészében fedezni tudjuk, csak falfűtést alkalmazzunk. Ennek fõ oka elsősorban az, hogy napjainkban az alacsony hőmérsékletű (pl. 45/40°C) hőhordozóval üzemelő fűtési rendszerek hódítanak és a falfűtés vagy a padló-és falfűtés kombináció is ezek közé sorolható.
• Nagy előnye a rendszernek az, hogy a hőleadás legnagyobb része sugárzással történik, amely ugyanakkora belső hőmérséklet esetén jobb hőérzetet biztosít. Tehát a megválasztott belső hőmérséklet 2-3 °C-kal csökkenthető változatlan hőérzet mellett, ez jelentős energiamegtakarítást eredményez.
• A fűtendő fal hőmérséklete magasabb lehet, mint a padlófűtésnél alkalmazott felületi hőmérséklet, ezért a fajlagos hőleadás a falfelületen lényegesen nagyobb.
• A falfelület és a mennyezet fűtésre és hűtésre is használható megfelelő gépészeti kialakítás esetén. • A fűtő-, illetve hűtő réteg relatíve vékony (a padlófűtés betonrétegének vastagságához képest), ezért kicsi a rendszer tehetetlensége a radiátoros rendszerhez hasonlóan. Ez azt eredményezi, hogy úgy, mint a radiátoros rendszernél, az időjárás változásait megfelelő szabályozással gyorsan lehet követni, ugyanakkor az épületszerkezet fűtése ill. hűtése miatt van hőtartó jellege is.
• Nyáron hűtési üzemmódban a helyiségekben tartózkodók hőérzetét úgy javíthatjuk, hogy közben nincsenek kitéve huzat és porterhelésnek (mint pl. splitklíma, fain-coil, stb.), a komfortérzet összehasonlíthatatlanul jobb. • Nem utolsó sorban az előnyöknél érdemel említést az is, hogy nincs külön helyigény, nincs nedvesedés, penészesedés és korszerű energia-előállító berendezésekkel (kondenzációs kazán, hőszivattyú, stb.) üzemeltethető.
• Hűtési igény estén a hagyományos rendszerekhez képest a beruházás költsége alacsonyabb.
A korrektség kedvéért meg kell említenünk talán egyetlen hátrányát is. Ez pedig az előbbiekből adódik. Mivel itt a falak a hőleadók, ha eléjük bútorokat teszünk, nagymértékben csökken a hőleadás, illetve hűtési üzemmódban a hűtés hatásfoka. Ezt megfelelő tervezéssel (előzetes bútorozási terv, csőregiszterek lehetőleg a külső határoló falakra és mennyezetre kerüljenek) tökéletesen ki lehet küszöbölni. Képek, dísztárgyak, lámpák utólagos elhelyezésére is van lehetőség a megfelelő műszerek vagy speciális hőérzékélő fólia segítségével, amely elszíneződésével jelzi a felfűtött csövek helyét.
• Nagy előnye a rendszernek az, hogy a hőleadás legnagyobb része sugárzással történik, amely ugyanakkora belső hőmérséklet esetén jobb hőérzetet biztosít. Tehát a megválasztott belső hőmérséklet 2-3 °C-kal csökkenthető változatlan hőérzet mellett, ez jelentős energiamegtakarítást eredményez.
• A fűtendő fal hőmérséklete magasabb lehet, mint a padlófűtésnél alkalmazott felületi hőmérséklet, ezért a fajlagos hőleadás a falfelületen lényegesen nagyobb.
• A falfelület és a mennyezet fűtésre és hűtésre is használható megfelelő gépészeti kialakítás esetén. • A fűtő-, illetve hűtő réteg relatíve vékony (a padlófűtés betonrétegének vastagságához képest), ezért kicsi a rendszer tehetetlensége a radiátoros rendszerhez hasonlóan. Ez azt eredményezi, hogy úgy, mint a radiátoros rendszernél, az időjárás változásait megfelelő szabályozással gyorsan lehet követni, ugyanakkor az épületszerkezet fűtése ill. hűtése miatt van hőtartó jellege is.
• Nyáron hűtési üzemmódban a helyiségekben tartózkodók hőérzetét úgy javíthatjuk, hogy közben nincsenek kitéve huzat és porterhelésnek (mint pl. splitklíma, fain-coil, stb.), a komfortérzet összehasonlíthatatlanul jobb. • Nem utolsó sorban az előnyöknél érdemel említést az is, hogy nincs külön helyigény, nincs nedvesedés, penészesedés és korszerű energia-előállító berendezésekkel (kondenzációs kazán, hőszivattyú, stb.) üzemeltethető.
• Hűtési igény estén a hagyományos rendszerekhez képest a beruházás költsége alacsonyabb.
A korrektség kedvéért meg kell említenünk talán egyetlen hátrányát is. Ez pedig az előbbiekből adódik. Mivel itt a falak a hőleadók, ha eléjük bútorokat teszünk, nagymértékben csökken a hőleadás, illetve hűtési üzemmódban a hűtés hatásfoka. Ezt megfelelő tervezéssel (előzetes bútorozási terv, csőregiszterek lehetőleg a külső határoló falakra és mennyezetre kerüljenek) tökéletesen ki lehet küszöbölni. Képek, dísztárgyak, lámpák utólagos elhelyezésére is van lehetőség a megfelelő műszerek vagy speciális hőérzékélő fólia segítségével, amely elszíneződésével jelzi a felfűtött csövek helyét.
A WALLTHERM RENDSZER
Szerelési szempontból megkülönböztetünk száraz és nedves fektetési eljárásokat. Utóbbit is két csoportra oszthatjuk: hagyományos és kapillárcsöves rendszerek. Kivitelezési tapasztalatainkat figyelembe véve a WALLTHERM alacsony hőmérsékletű fűtési-hűtési rendszer a hagyományos technikát alkalmazza. A regiszterekhez lakóépületek oldalfalainak esetén 10 mm, mennyezet esetén 8 mm külső átmérőjű oxigéndiffúzió ellen védett csővezetéket használ. A padlófűtéshez használt csövek külső átmérõje 16, ill. 20 mm.
A képeken látható regiszter elhelyezési mód mellett gipszkarton falak esetében a 8 mm átmérőjű csöveket 15 mm vastagságú gipszkarton lapba mart horonyban helyezzük el. A gipszkarton lapok mérete: 2,5 m2. A tervezés és kivitelezés során ügyelnünk kell arra, hogy egy osztó-gyűjtő csőpárra (amely min. 20 mm), maximum 3 lap köthető. Az egyes helyiségekben a regisztereket Tichelmann elrendezésben kötjük az osztó-gyűjtő csőre. Ez biztosítja az egyenletes tömegáramot mindegyik regiszterben. A csőosztás alaphelyzetben 8 cm, de szükség esetén sûríthető. Az egyes falfűtő mezők nagysága maximum 4-6 m2 lehet.
A képeken látható regiszter elhelyezési mód mellett gipszkarton falak esetében a 8 mm átmérőjű csöveket 15 mm vastagságú gipszkarton lapba mart horonyban helyezzük el. A gipszkarton lapok mérete: 2,5 m2. A tervezés és kivitelezés során ügyelnünk kell arra, hogy egy osztó-gyűjtő csőpárra (amely min. 20 mm), maximum 3 lap köthető. Az egyes helyiségekben a regisztereket Tichelmann elrendezésben kötjük az osztó-gyűjtő csőre. Ez biztosítja az egyenletes tömegáramot mindegyik regiszterben. A csőosztás alaphelyzetben 8 cm, de szükség esetén sûríthető. Az egyes falfűtő mezők nagysága maximum 4-6 m2 lehet.
Alkalmazott csövek adatai:
PE-RT fűtéscsövek méret / adattáblázata
| Csőméret (külső átmérő) | 16 mm | 20 mm |
| Falvastagság |
2 mm |
2 mm |
| Tömeg | 0,09 kg/m |
0,12 kg/m |
| Víztartalom | 0,11 l/m |
0,2 l/m |
| Tekercs hossz | 300 m | 200 m |
PB fűtéscsövek méret / adattáblázata
| Csőméret (külső átmérő) | 8 mm |
10 mm |
| Falvastagság | 1 mm |
1 mm |
| Tömeg | 0,01 kg/m |
0,03 kg/m |
| Víztartalom | 0,03 l/m |
0,05 l/m |
| Tekercs hossz | 300 m |
300 m |
Hőmérsékleti és technikai jellemzők:
| Jellemzők |
PB | PE-RT |
| Max. üzemeltetési hőmérséklet víz közeg esetében | 95°C | 95°C |
| 50 év működési időtartam DVGW W 544 szerint | 10 bar / 70°C | 6,8 bar / 70°C |
| 50 év működési időtartam ISO10508 szerint | 4 / 6 / 10 bar | 4 / 6 bar |
| (Radiátoros fűtés esetén 80°C-ig 1 év, 100°C felett 100 h) | ||
| Hővezetési tényező | 0,22 W/mK | 0,4 W/mK |
| Hőtágulási együttható | 0,13 mm/mK | 0,2 mm/mK |
| Felületi durvaság (Prandtl-Colebrook szerint) | 0,007 mm | 0,007 mm |
| Oxigén diffuzió DIN 4726, 40°C (fűtési cső) | < 0,1 mg/l d | < 0,1 mg/l d |
| Min. hajlíthatóság | 5 dn | 5 dn |
A még vakolatlan falon a regiszterek rögzítésére ún. tartósíneket alkalmazunk. Ezeket a téglához műanyag dűbelek segítségével rögzítjük, majd ebbe a megfelelõ távolságot betartva kell bepattintani a csöveket. Az íveket kampós ívrögzítővel szintén le kell fogatni. A nedves csőfektetési eljárásnál a cső külső fala és a rabitz háló között 2 mm, a háló fölött 8 mm flexibilis vakolatvastagság ajánlott. A padlófűtésnél alkalmazott betonréteg ideális vastagsága 10 cm, ebben helyezkedik el a fűtéscső. A cső elhelyezésénél arra törekedjünk, hogy a cső tetejére minimum 5 cm betonréteg kerüljön. Célszerű elõször az aljzat betonozását elvégezni, ezáltal megakadályozhatjuk a lefektetett csövek későbbi sérüléseit.
Az elsõ felfűtést megkezdeni csak a vakolóhabarcs, beton teljes megkötése után a helyiség hõmérsékleténél 10 °C-kal magasabb hõmérsékletû, de legalább 20 °C-os fűtõvízzel kell végezni. A további vízhõfok emelés 5 nap múlva, az üzemi hõmérséklet a felfűtés megkezdése utáni 10. napon érheti el. Nagyobb épületeknél már bevált és családi házaknál is egyre jobban elterjedõ megoldás a szerkezet temperálás. Ebben az esetben
a szinteket elválasztó födémszerkezetbe helyezzük el a hűtő-fűtő csöveket a vasaláshoz rögzítve. A 20 mm átmérõjű PE-RT csõ ilyen célokra is kiválóan alkalmas. Az épületszerkezet temperálás alacsony elõremenõ hõmérsékletet igényel, ideális kúthűtés vagy hõszivattyú létesítése esetén.
Természetesen a rendszerhez megfelelõ szabályozás tartozik. Minden helyiségben egy-egy érzékelõ egység kerül felszerelésre, amely méri az adott helyiség hõmérsékletét, a páratartamot és továbbítja a központi egységbe. A központi egység vezérli az adatok folyamatos kiértékelése mellett az osztó-gyűjtõn elhelyezkedõ termoelektromos fejeket, amelyek zárják vagy nyitják az egyes helyiségekbe tartó hűtő ill. fűtõvíz útját, ezáltal folyamatosan tartva a megkívánt hõmérséklet. A központi elektronika gondoskodik még természetesen a szivattyúk és a hõelõállító egység, vagy a hűtõ egység megfelelõ idõbeni indításáról és kikapcsolásáról is. Az elektronika lehetõvé teszi egyéb extrák (telefonon történõ vezérlés, stb.) alkalmazását is. Hűtés esetén feltétlenül szükséges harmatpont érzékelõk beépítése is.
A közölt adatok tájékoztató jellegûek, a kiépítendõ rendszert csak gondos terv alapján lehet szakszerűen elkészíteni. A terv elkészítésében és a kivitelezésben is készséggel állunk tisztelt megrendelõink segítségére.
Terv hiányában a rendszer működésében fellépõ esetleges zavarokért felelõsséget nem vállalunk.
Forrás: www.merkapt.hu
